-
A munkatárs, mint az „értékteremtési lánc irányítója”
Lean ipar 4.0
Az ipar 4.0 megváltoztatja az ember teljes folyamaton belül betöltött szerepét. Új munkaterületek jönnek létre, ahol összefolynak a termelési folyamatok. Az ember és a robot a jövőben kéz a kézben dolgozik. Együttműködésük egyre szorosabbá válik. Mindinkább egy csapattá olvadnak össze.
Az ipar 4.0 már 2 éve a németországi munkahelyek reménységét jelenti. A projekt irányváltásának keretében felerősödtek azok a hangok, amelyek politikai nyilatkozatokon, elvi kérdéseken és meghatározásokon túlmenően mindenekelőtt a gyakorlati alkalmasság igazolását és a jövőképek valós és kifizetődő termelési gyakorlatba ültetését szorgalmazzák.
Egyidejűleg elvárják, hogy az ipar 4.0 az embert helyezze a középpontba. Mindez összeegyeztethető, ha a „Lean” jellemzőkkel kialakított ipar 4.0 gyakorlati felhasználásra alkalmas és értékorientált koncepciója éppen az ember és a gép együttműködésére fekteti a hangsúlyt.
Több mint csupán egy új technológia: újfajta termelés, az emberrel a középpontban
Mindenekelőtt meg kell jegyeznünk, hogy a technológia nem öncélú, hanem csupán az ipar 4.0 alapját adja. A jövőben a valós és a virtuális világ egybeolvad, és egységes hálózatot képez. Ezzel a termelés és az együttműködés teljesen új formái válnak lehetővé.
Újdonság, hogy az ipar 4.0 keretében nemcsak a gépek és az integrált rendszerek kommunikálnak majd egymással, hanem minden rendszer egy intelligens hálózat része lesz, és a gyártás alatt álló termékekkel közel valós időben képes lesz információ cserélni (ez természetesen az emberre is igaz).
A „Lean ipar 4.0” keretében az ipar 4.0 „új” koncepcióit kombinálják a Lean menedzsment megalapozott elveivel, ami új együttműködési lehetőségeket teremt az emberek, a gépek és a termékek között, a folyamat középpontjában pedig az értékteremtő ember áll.
Mi az eredménye annak, ha ilyen átfogóan gondolkodunk az újfajta gyártásról, illetve a jövő gyáráról? Sok minden megváltozik – de nem minden. A vállalatok, ahogy a múltban, úgy a jövőben is stabil alapokat igényelnek. Az ipar 4.0 elvei ténylegesen csak akkor valósíthatók meg, ha minden folyamat hiba- és zavarmentesen automatizálható, és ezáltal nagyfokú rendelkezésre állás biztosítható.
A vállalatoknak e téren még el kell végezniük a házi feladatukat. A hálózatba kötött gyárban keletkező sok függőség miatt ez nehéz feladat. Ezért a jól bevált alappilléreket, nevezetesen az értékteremtést, az értékáram-orientációt, valamint a hatékony, zavar- és hibamentes vezetést meg kell szilárdítani, és intelligens automatizálási megoldásokkal kell gazdagítani. Ehhez meg kell felelni annak a kihívásnak, hogy az embert, a technológiát és az informatikai megoldásokat olyan intelligens módon kell kombinálni a munkafolyamatban, hogy biztosított legyen az optimális értékteremtés.
Mit jelent ez az ember és a munka szempontjából az ipar 4.0 keretében?
Ipar 4.0 forgatókönyveiben az emberek központi szerepet játszanak, ami minőségi javulást jelent a dolgozók számára:
- a mobil szerelőasszisztens kiber-fizikai rendszerré válik, és a feladatokkal kapcsolatos összes információt átadja
- a dolgozó munkája során segítséget, illetve fontos információkat kap (kiterjesztett valóság)
- a munkatársak egyszerű szerelőből a hálózatba kötött gyártóeszközök irányítójává és szabályozójává válnak
- az újszerű informatikai asszisztenciarendszerek a kreativitást és a tanulékonyságot helyezik előtérbe
- a munkafolyamat elősegíti a munkát végző ember elfogadókészségét, teljesítő- és fejlődőképességét, illetve jóllétét és egészségét.
Az emberek és a gépek újfajta együttműködése
Az ember és a robot kéz a kézben dolgozik. Együttműködésük egyre szorosabbá válik. Mindinkább egy csapattá olvadnak össze. A gesztusalapú vezérlés teljesen új lehetőségeket kínál az intuitív kezelői irányításra az ember és a robot együttműködése során. Az ember a helyzettől függően egyszerű gesztusokkal befolyásolhatja a folyamat lefutását.
A robotprogram lefutása érintéssel, nyomással vagy mozgással, azaz tisztán gesztusalapú vezérléssel befolyásolható lesz. A kezelő kérhet különböző alkatrészeket, amelyeket a robot több raktárból hoz el és épít be a számára. Ezáltal az ember–robot együttműködés során a feladatok észszerűen feloszthatók a kezelő és a gép között, és az ember azokat a feladatokat végezheti, ahol kognitív képességekre van szükség.
Így például a robot az alkatrészeket különböző irányokban, ergonómiailag optimális módon adhatja át minőségellenőrzésre a dolgozónak. A kutatóintézetben kialakított rendszer azt mutatta, hogy ez a jövőkép hamarosan valósággá válhat. A mobil asszisztenciarendszerek gesztusalapú vezérléssel érintésmentesen vezérelhetők, és támogatják az embert annak közvetlen munkakörnyezetében.
