Konkrét kérdése van, és szeretné, ha tanácsot adnánk Önnek? Küldjön üzenetet.
Az érzékelők és beavatkozószervek mellett a vezérlések jelentik az automatizálástechnika központi elemét. A vezérléstechnika, illetve az ipari vezérléstechnika fogalma a vezérlést, szabályozást, felügyeletet, adatgyűjtést, kommunikációt és diagnosztikát végző készülékeket jelöli. Az automatizálási technológiában a „vezérlés” szűkebb értelemben egy anyag- vagy energiaáramlás szabályozását jelenti egy szabályzókörben, amelyben több jel feldolgozásra kerül. Az eredmény ismét csak befolyásolja a szabályzókört, a bemeneti jellemző pedig befolyásolja a vezérelt kimeneti jellemzőt.
Az automatizálástechnikában sok megnevezés van a speciális funkciójú vezérlésekre, köztük az alábbi példák:
PLC – programozható logikai vezérlő
A legegyszerűbb esetben a PLC rendelkezik be- és kimenetekkel, operációs rendszerrel és egy interfésszel, amelyen át betölthető a felhasználói program. Ez határozza meg, hogy a kimenetek a bemenetek függvényében hogyan kapcsoljanak. A PLC csatlakoztatása a gépre vagy berendezésre beépített érzékelők és beavatkozószervek segítségével történik.
Érzékelőnek többek között a tapintók, az inkrementális jeladók, a fénysorompók és a végálláskapcsolók számítanak. Beavatkozószervként például kontaktorokat, elektromos szelepeket vagy hajtásvezérlési modulokat (mozgás- és logikai vezérlő, fordulatszám-vezérlés irányított gyorsulással/lassulással, léptetőmotor-vezérlések) alkalmaznak. A gép/berendezés állapotát különféle kijelzők vagy megjelenítők mutatják.
RL – kapcsolatprogramozott vezérlések
Itt a vezérlőlogikát (programot) relék kapcsolatával hozzák létre (kontaktvezérlések). A felépítés rendszerint egyszerű vezérlési feladatokra használt relékre alapul.
CNC – számítógépes számjegyvezérlés
A CNC-t szerszámgépeken (eszterga-, fúró- és marógépeken) alkalmazzák. Itt a vezérlésben eltárolt kettős számkódok képezik le az elkészítendő munkadarabot (ezért nevezik „számjegyvezérlés”-nek). Ezeket a koordinátákat a CNC vezérlés egy szoftver segítségével alakítja a munkadarabhoz szükséges mozgásfolyamatokká.
RC – robotvezérlés
Ezeket a vezérléseket kimondottan ipari robotokhoz fejlesztették ki, és logikai felépítésükben erősen hasonlítanak a CNC vezérlésekre.
Az érzékelők és beavatkozószervek mellett a vezérlések jelentik az automatizálástechnika központi elemét. A vezérléstechnika, illetve az ipari vezérléstechnika fogalma a vezérlést, szabályozást, felügyeletet, adatgyűjtést, kommunikációt és diagnosztikát végző készülékeket jelöli. Az automatizálási technológiában a „vezérlés” szűkebb értelemben egy anyag- vagy energiaáramlás szabályozását jelenti egy szabályzókörben, amelyben több jel feldolgozásra kerül. Az eredmény ismét csak befolyásolja a szabályzókört, a bemeneti jellemző pedig befolyásolja a vezérelt kimeneti jellemzőt.
A vezérléstechnika jelentős szerepét az ipari fejlődésben a német szövetségi kormány és a német ipari szereplők Ipar 4.0 nevű projektje mutatja. Az alábbi rövid áttekintésben bemutatjuk az ipari forradalom négy lépcsőjét:
Az automatizálástechnikában sok megnevezés van a speciális funkciójú vezérlésekre, köztük az alábbi példák:
A legegyszerűbb esetben a PLC rendelkezik be- és kimenetekkel, operációs rendszerrel és egy interfésszel, amelyen át betölthető a felhasználói program. Ez határozza meg, hogy a kimenetek a bemenetek függvényében hogyan kapcsoljanak. A PLC csatlakoztatása a gépre vagy berendezésre beépített érzékelők és beavatkozószervek segítségével történik.
Érzékelőnek többek között a tapintók, az inkrementális jeladók, a fénysorompók és a végálláskapcsolók számítanak. Beavatkozószervként például kontaktorokat, elektromos szelepeket vagy hajtásvezérlési modulokat (mozgás- és logikai vezérlő, fordulatszám-vezérlés irányított gyorsulással/lassulással, léptetőmotor-vezérlések) alkalmaznak. A gép/berendezés állapotát különféle kijelzők vagy megjelenítők mutatják.
Itt a vezérlőlogikát (programot) relék kapcsolatával hozzák létre (kontaktvezérlések). A felépítés rendszerint egyszerű vezérlési feladatokra használt relékre alapul.
A CNC-t szerszámgépeken (eszterga-, fúró- és marógépeken) alkalmazzák. Itt a vezérlésben eltárolt kettős számkódok képezik le az elkészítendő munkadarabot (ezért nevezik „számjegyvezérlés”-nek). Ezeket a koordinátákat a CNC vezérlés egy szoftver segítségével alakítja a munkadarabhoz szükséges mozgásfolyamatokká.
Ezeket a vezérléseket kimondottan ipari robotokhoz fejlesztették ki, és logikai felépítésükben erősen hasonlítanak a CNC vezérlésekre.
Az SEW-EURODRIVE a vezérléstechnika területén a hajtásközeli szabályozásra összpontosít. Az alkalmazástól vagy géptől függően kombináljuk a skálázható kontrollerhardvert a könnyen programozható mozgás- és logikai vezérlőszoftverrel. Az átfogó vezérlőprogram emellett számos mozgásfunkciót fed le – az egyszerű pozicionálástól az elektronikus alakos tárcsán át a robotkinematikáig.