Konkrét kérdése van, amiben szeretné a segítségünket kérni? Küldjön üzenetet.
A forgómezős gépek csoportja azokat az elektromos gépeket foglalja magában, amelyek működési módja az állórész és a forgórész közötti légrésben körbefutó mágneses mezőre alapul. E csoport legfontosabb és leggyakrabban használt munkagépe az aszinkron háromfázisú váltakozó áramú indukciós motor, rövidre zárt forgórészű kivitelben. Ez a következő jellemzőkkel tűnik ki:
– egyszerű és robusztus felépítés
– nagy üzembiztosság
– csekély karbantartási igényű üzemeltetés
– alacsony ár
Az elektromos hajtástechnikában rendszerint az alábbi villanymotorokat használják:
– háromfázisú váltakozó áramú aszinkronmotorok (rövidre zárt forgórészű, csúszógyűrűs forgórészű és nyomatékmotorok)
– egyfázisú váltakozó áramú aszinkronmotorok
– aszinkron vagy szinkron szervomotorok
– egyenáramú motorok
Mivel a háromfázisú váltakozó áramú motorok fordulatszáma frekvenciaváltóval jobban, egyszerűbben és kevesebb karbantartással vezérelhető, az egyenáramú motorok és a csúszógyűrűs háromfázisú váltakozó áramú motorok egyre inkább veszítenek a jelentőségükből. A háromfázisú váltakozó áramú aszinkronmotorok egyéb fajtáinak csak csekély szerepe van a hajtástechnikában, ezért azok részletesebb leírásától eltekintünk.
Ha a villanymotort – például egy háromfázisú váltakozó áramú motort – hajtóművel kombináljuk, akkor úgynevezett hajtóműves motort kapunk. A mindenkori motor elektromos elvétől függetlenül a hajtóműre szerelés módja különleges jelentőséggel bír a motor mechanikai konstrukciója szempontjából. Az SEW-EURODRIVE kimondottan ehhez illesztett motorokat használ.
Felépítés
Forgórész vagy rotor
A forgórész lemezkötegének hornyaiban egy (általában alumíniumból és/vagy rézből készült) belefröccsöntött vagy behelyezett tekercs található; klasszikusan egy csavarulat = egy rúd. Ezeket a rudakat mindkét végükön ugyanabból az anyagból készült gyűrűk zárják rövidre. Ha elméletben eltávolítjuk a lemezköteget, a rövidzár-gyűrűkkel ellátott rudak egy ketrecre emlékeztetnek. Innen ered a háromfázisú váltakozó áramú motorok másik használatos neve: „kalitkás forgórészű motor”.
Állórész
A műgyantával kiöntött tekercs az állórész lemezkötegének félig zárt hornyaiba van belefektetve. A tekercsszám és tekercsszélesség változó, hogy különböző pólusszámokat (azaz fordulatszámokat) lehessen megvalósítani. A motorházzal együtt a lemezköteg alkotja az úgynevezett állórészt.
Csapágypajzsok
Az acél, szürkeöntvény vagy nyomásöntött alumínium csapágypajzsok zárják a motor belsejét az A és B oldalon. Az állórész felé menő átvezetés konstrukciós kialakítása egyebek mellett meghatározza a motor védettségi fokozatát.
Forgórész tengelye
A forgórészoldali lemezköteget egy acéltengelyre erősítik. A két tengelyvég az A és B oldalon átnyúlik a csapágypajzsokon. Az A oldalon a kihajtótengely elvékonyított vége van kivezetve (hajtóműves motornál fogaskerékcsapként kialakítva); a B oldalra a ventilátor van felszerelve az önhűtésre szolgáló lapátokkal, illetve itt találhatók a kiegészítő rendszerek, mint például a mechanikus fékezés és a jeladók.
Motorház
A motorházak kis és közepes teljesítménynél nyomásöntött alumíniumból gyárthatók. Ezenkívül minden teljesítményosztályban gyártunk házakat szürkeöntvényből és hegesztett acélból is. A házon csatlakozódoboz található, amelyben az állórész tekercsvégei vannak a csatlakozótömbre kötve a vevőoldali elektromos csatlakoztatáshoz. A hűtőbordák megnövelik a ház felületét, és emellett elősegítik a hő leadását a környezet felé.
Ventilátor, ventilátorburkolat
A B oldali tengelyvégen elhelyezett ventilátort fedél takarja. Ez a fedél a ház bordái fölé irányítja a ventilátor forgása által generált légáramot. A ventilátorok általában függetlenek a forgórész forgásirányától. Az opcionális védőtető megakadályozza, hogy függőleges beépítési helyzetnél a kis alkatrészek beessenek a motorba a ventilátorburkolat rácsán át.
Csapágyak
Az A és B oldali csapágypajzsok csapágyai mechanikusan összekapcsolják a forgó részeket az álló részekkel. Többnyire mélyhornyú golyóscsapágyat alkalmaznak, ritkábban hengergörgős csapágyat. A csapágyak mérete az adott csapágy által felveendő erőktől és fordulatszámoktól függ. Emellett különféle tömítőrendszerek gondoskodnak arról, hogy a csapágyak szükséges kenési tulajdonságai megmaradjanak, és hogy az olaj és/vagy zsír ne folyjon ki.
Működési mód hálózaton
Az állórész szimmetrikus, háromágú tekercsrendszere megfelelő feszültségű és frekvenciájú háromfázisú váltakozó áramú hálózatra van csatlakoztatva. A tekercs három ágának mindegyikében azonos amplitúdójú szinuszos áramok folynak, egymáshoz képest időben 120 fokkal eltolva. A térben szintén 120 fokkal eltolt tekercságaknak köszönhetően az állórész a rákapcsolt feszültség frekvenciájával körbeforgó mágneses mezőt kelt.
Ez a körbeforgó mágneses mező – röviden forgómező – a forgórész-tekercselésben, illetve a forgórész pálcáiban elektromos feszültséget indukál. Mivel a tekercs a gyűrűn át rövidre van zárva, rövidzárlati áramok folynak. Ezek a forgómezővel közösen erőket keltenek, illetve a forgórész sugarán forgatónyomatékot, amely a forgórészt a forgómező irányában az adott fordulatszámra gyorsítja. A forgórész fordulatszámának emelkedésével csökken a forgórészben keltett feszültség frekvenciája, mivel kisebb lesz a forgómező fordulatszáma és a forgórész fordulatszáma közötti különbség.
Az így kisebbé váló indukált feszültségek kisebb áramokat keltenek a forgórész kalickájában, és ezáltal kisebbek az erők és a forgatónyomatékok. Ha a forgórész elérné a forgómező fordulatszámát, akkor azzal szinkronban futna, és nem indukálódna feszültség – ezáltal a motor nem lenne képes forgatónyomatékot kelteni. Azonban a csapágyak terhelőnyomatékának és súrlódási nyomatékának hatására különbség áll elő a forgórész és a forgómező fordulatszámában. Így áll be az eredő egyensúly a gyorsító- és a terhelőnyomaték között. A motor aszinkron módon fut.
A motor terhelésétől függően ez a különbség kisebb vagy nagyobb, de soha nem nulla, mivel a csapágyakban még üresjáratban is mindig van súrlódás. Ha a terhelőnyomaték túllépi a motor által maximálisan kelthető gyorsítási nyomatékot, akkor a motor „átbillen” egy nem megengedett üzemállapotba, amely adott esetben termikusan romboló hatású.
Ezt a forgómező fordulatszáma és a mechanikai fordulatszám közötti, a működéshez szükséges relatív mozgást szlipnek hívjuk, és a forgómező fordulatszámának százalékában fejezzük ki. A kisebb teljesítményű motoroknál a szlip 10–15 százalék, míg a nagyobb teljesítményű háromfázisú váltakozó áramú motoroknál kb. 2–5 százalék lehet.
Üzemi tulajdonságok
A rövidre zárt forgórészű háromfázisú váltakozó áramú motor elektromos teljesítményt vesz fel a hálózatból, és azt mechanikai teljesítménnyé – azaz fordulatszámmá és forgatónyomatékká – alakítja át. Ha a motor veszteségmentesen működne, akkor a Ple leadott mechanikai teljesítmény megegyezne a Pfel felvett elektromos teljesítménnyel.
Azonban – ahogy az minden energiaátalakításnál elkerülhetetlen – a rövidre zárt forgórészű, háromfázisú váltakozó áramú motorban is fellépnek veszteségek: A PCu rézveszteségek és a PZ rúdveszteségek akkor keletkeznek, amikor áram folyik át egy vezetőn, a PFe vasveszteségek pedig akkor, amikor átmágnesezik a lemezköteget hálózati frekvenciával. Psúrl. súrlódási veszteség keletkezik a csapágyak súrlódása által; és szellőzési veszteség azáltal, hogy a hűtésre levegőt használnak. Ezek a réz-, rúd-, vas- és súrlódási veszteségek a motor felmelegedését okozzák. A leadott és felvett teljesítmény aránya a gép hatásfoka.
A forgómezős gépek csoportja azokat az elektromos gépeket foglalja magában, amelyek működési módja az állórész és a forgórész közötti légrésben körbefutó mágneses mezőre alapul. E csoport legfontosabb és leggyakrabban használt munkagépe az aszinkron háromfázisú váltakozó áramú indukciós motor, rövidre zárt forgórészű kivitelben. Ez a következő jellemzőkkel tűnik ki:
Az elektromos hajtástechnikában rendszerint az alábbi villanymotorokat használják:
Mivel a háromfázisú váltakozó áramú motorok fordulatszáma frekvenciaváltóval jobban, egyszerűbben és kevesebb karbantartással vezérelhető, az egyenáramú motorok és a csúszógyűrűs háromfázisú váltakozó áramú motorok egyre inkább veszítenek a jelentőségükből. A háromfázisú váltakozó áramú aszinkronmotorok egyéb fajtáinak csak csekély szerepe van a hajtástechnikában, ezért azok részletesebb leírásától eltekintünk.
Ha a villanymotort – például egy háromfázisú váltakozó áramú motort – hajtóművel kombináljuk, akkor úgynevezett hajtóműves motortkapunk. A mindenkori motor elektromos elvétől függetlenül a hajtóműre szerelés módja különleges jelentőséggel bír a motor mechanikai konstrukciója szempontjából. Az SEW-EURODRIVE kimondottan ehhez illesztett motorokat használ.
Forgórész vagy rotor
A forgórész lemezkötegének hornyaiban egy (általában alumíniumból és/vagy rézből készült) belefröccsöntött vagy behelyezett tekercs található; klasszikusan egy csavarulat = egy rúd. Ezeket a rudakat mindkét végükön ugyanabból az anyagból készült gyűrűk zárják rövidre. Ha elméletben eltávolítjuk a lemezköteget, a rövidzár-gyűrűkkel ellátott rudak egy ketrecre emlékeztetnek. Innen ered a háromfázisú váltakozó áramú motorok másik használatos neve: „kalitkás forgórészű motor”.
Állórész
A műgyantával kiöntött tekercs az állórész lemezkötegének félig zárt hornyaiba van belefektetve. A tekercsszám és tekercsszélesség változó, hogy különböző pólusszámokat (azaz fordulatszámokat) lehessen megvalósítani. A motorházzal együtt a lemezköteg alkotja az úgynevezett állórészt.
Csapágypajzsok
Az acél, szürkeöntvény vagy nyomásöntött alumínium csapágypajzsok zárják a motor belsejét az A és B oldalon. Az állórész felé menő átvezetés konstrukciós kialakítása egyebek mellett meghatározza a motor védettségi fokozatát.
Forgórész tengelye
A forgórészoldali lemezköteget egy acéltengelyre erősítik. A két tengelyvég az A és B oldalon átnyúlik a csapágypajzsokon. Az A oldalon a kihajtótengely elvékonyított vége van kivezetve (hajtóműves motornál fogaskerékcsapként kialakítva); a B oldalra a ventilátor van felszerelve az önhűtésre szolgáló lapátokkal, illetve itt találhatók a kiegészítő rendszerek, mint például a mechanikus fékezés és a jeladók.
Motorház
A motorházak kis és közepes teljesítménynél nyomásöntött alumíniumból gyárthatók. Ezenkívül minden teljesítményosztályban gyártunk házakat szürkeöntvényből és hegesztett acélból is. A házon csatlakozódoboz található, amelyben az állórész tekercsvégei vannak a csatlakozótömbre kötve a vevőoldali elektromos csatlakoztatáshoz. A hűtőbordák megnövelik a ház felületét, és emellett elősegítik a hő leadását a környezet felé.
Ventilátor, ventilátorburkolat
A B oldali tengelyvégen elhelyezett ventilátort fedél takarja. Ez a fedél a ház bordái fölé irányítja a ventilátor forgása által generált légáramot. A ventilátorok általában függetlenek a forgórész forgásirányától. Az opcionális védőtető megakadályozza, hogy függőleges beépítési helyzetnél a kis alkatrészek beessenek a motorba a ventilátorburkolat rácsán át.
Csapágyak
Az A és B oldali csapágypajzsok csapágyai mechanikusan összekapcsolják a forgó részeket az álló részekkel. Többnyire mélyhornyú golyóscsapágyat alkalmaznak, ritkábban hengergörgős csapágyat. A csapágyak mérete az adott csapágy által felveendő erőktől és fordulatszámoktól függ. Emellett különféle tömítőrendszerek gondoskodnak arról, hogy a csapágyak szükséges kenési tulajdonságai megmaradjanak, és hogy az olaj és/vagy zsír ne folyjon ki.
Az állórész szimmetrikus, háromágú tekercsrendszere megfelelő feszültségű és frekvenciájú háromfázisú váltakozó áramú hálózatra van csatlakoztatva. A tekercs három ágának mindegyikében azonos amplitúdójú szinuszos áramok folynak, egymáshoz képest időben 120 fokkal eltolva. A térben szintén 120 fokkal eltolt tekercságaknak köszönhetően az állórész a rákapcsolt feszültség frekvenciájával körbeforgó mágneses mezőt kelt.
Ez a körbeforgó mágneses mező – röviden forgómező – a forgórész-tekercselésben, illetve a forgórész pálcáiban elektromos feszültséget indukál. Mivel a tekercs a gyűrűn át rövidre van zárva, rövidzárlati áramok folynak. Ezek a forgómezővel közösen erőket keltenek, illetve a forgórész sugarán forgatónyomatékot, amely a forgórészt a forgómező irányában az adott fordulatszámra gyorsítja. A forgórész fordulatszámának emelkedésével csökken a forgórészben keltett feszültség frekvenciája, mivel kisebb lesz a forgómező fordulatszáma és a forgórész fordulatszáma közötti különbség.
Az így kisebbé váló indukált feszültségek kisebb áramokat keltenek a forgórész kalickájában, és ezáltal kisebbek az erők és a forgatónyomatékok. Ha a forgórész elérné a forgómező fordulatszámát, akkor azzal szinkronban futna, és nem indukálódna feszültség – ezáltal a motor nem lenne képes forgatónyomatékot kelteni. Azonban a csapágyak terhelőnyomatékának és súrlódási nyomatékának hatására különbség áll elő a forgórész és a forgómező fordulatszámában. Így áll be az eredő egyensúly a gyorsító- és a terhelőnyomaték között.A motor aszinkron módon fut.
A motor terhelésétől függően ez a különbség kisebb vagy nagyobb, de soha nem nulla, mivel a csapágyakban még üresjáratban is mindig van súrlódás. Ha a terhelőnyomaték túllépi a motor által maximálisan kelthető gyorsítási nyomatékot, akkor a motor „átbillen” egy nem megengedett üzemállapotba, amely adott esetben termikusan romboló hatású.
Ezt a forgómező fordulatszáma és a mechanikai fordulatszám közötti, a működéshez szükséges relatív mozgást szlipnek hívjuk, és a forgómező fordulatszámának százalékában fejezzük ki. A kisebb teljesítményű motoroknál a szlip 10–15 százalék, míg a nagyobb teljesítményű háromfázisú váltakozó áramú motoroknál kb. 2–5 százalék lehet.
A rövidre zárt forgórészű háromfázisú váltakozó áramú motor elektromos teljesítményt vesz fel a hálózatból, és azt mechanikai teljesítménnyé – azaz fordulatszámmá és forgatónyomatékká – alakítja át. Ha a motor veszteségmentesen működne, akkor a Ple leadott mechanikai teljesítmény megegyezne a Pfel felvett elektromos teljesítménnyel.
Azonban – ahogy az minden energiaátalakításnál elkerülhetetlen – a rövidre zárt forgórészű, háromfázisú váltakozó áramú motorban is fellépnek veszteségek:A PCu rézveszteségek és a PZ rúdveszteségek akkor keletkeznek, amikor áram folyik át egy vezetőn, a PFe vasveszteségek pedig akkor, amikor átmágnesezik a lemezköteget hálózati frekvenciával.Psúrl. súrlódási veszteség keletkezik a csapágyak súrlódása által; és szellőzési veszteség azáltal, hogy a hűtésre levegőt használnak. Ezek a réz-, rúd-, vas- és súrlódási veszteségek a motor felmelegedését okozzák. A leadott és felvett teljesítmény aránya a gép hatásfoka.
A törvényi előírások következtében az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a jobb hatásfokú motorok használatára. A vonatkozó irányadó megállapodások energiahatékonysági osztályokat határoznak meg, amelyeket a gyártók a műszaki adatok között feltüntetnek. A lényeges gépfüggő veszteségek csökkentése érdekében ennek az alábbi hatása van a villanymotor konstrukciójára:
A forgatónyomatékot és az áramot a fordulatszám függvényében ábrázolva megkapjuk a rövidre zárt forgórészű háromfázisú váltakozó áramú motort jellemző fordulatszám-forgatónyomaték jelleggörbét. A motor minden bekapcsolás után végigjárja ezt a jelleggörbét a stabil munkapont eléréséig. A pólusszám, a konstrukciós kialakítás és a forgórész-tekercselés anyaga befolyásolja a jelleggörbe alakját. A jelleggörbe ismerete különösen fontos az ellennyomatékkal üzemeltetett hajtásoknál (pl. emelőszerkezeteknél).
Ha a munkagép ellennyomatéka nagyobb, mint a telítettségi nyomaték, akkor a forgórész fordulatszáma megakad a görbe kezdeti szakaszán a „nyeregben”. A motor nem éri el a névleges üzemi pontját, tehát a stabil, termikus szempontból biztonságos munkapontot. Ha az ellennyomaték nagyobb az indítási nyomatéknál, akkor a motor állva marad. Ha a járó hajtást túlterhelik (pl. túlrakják a szállítószalagot), akkor a fordulatszám a terhelés növekedésével csökken. Ha az ellennyomaték túllépi a billenőnyomatékot, akkor a motor átbillen, és a fordulatszám a „nyereg” fordulatszámára vagy akár nullára csökken. Mindegyik forgatókönyv rendkívül nagy áramokkal jár a forgórészben és az állórészben, így azok nagyon gyorsan felhevülnek. Ha nincs alkalmas védőberendezés beépítve, akkor ez a motor termikus tönkremeneteléhez vezethet, azaz a motor „leég”.
Az áram alatt álló elektromos vezetőben keletkező hő a vezető ellenállásától és a rajta átfolyó áram erősségétől függ. A gyakori bekapcsolás és az ellennyomatékkal indulás nagy termikus igénybevételnek teszi ki a rövidre zárt forgórészű háromfázisú váltakozó áramú motort. A motor megengedett felmelegedése függ a környező hűtőközeg (pl. levegő) hőmérsékletétől és a tekercs szigetelőanyagának hőállóságától.
A motorok maximális megengedett túlmelegedését a szigetelési osztályba sorolás szabályozza. A motort az építése szerinti szigetelési osztályban a névleges teljesítményéből adódó tartós melegedéssel károsodás nélkül kell tudni üzemeltetni. 40 °C-os maximális hűtőközeg-hőmérséklet mellett a 130 (B) szigetelési osztály esetében az engedélyezett túlmelegedési határérték például: dT = 80 K.
A megengedett kapcsolási gyakoriság adja meg, hogy a motort óránként hányszor lehet bekapcsolni termikus túlterhelés nélkül. Ez az alábbiaktól függ:
A motor megengedett kapcsolási gyakorisága az alábbi intézkedésekkel növelhető:
A rövidre zárt forgórészű háromfázisú váltakozó áramú motorok tekercsek vagy tekercsrészek átkapcsolásával különböző fordulatszámon üzemeltethetők. Az állórész hornyaiba több tekercset helyezve, vagy az áramirányt a tekercs egyes részeiben megfordítva különböző pólusszámok adódnak. Elválasztott tekercsek esetén a pólusszámonkénti teljesítmény kevesebb, mint a fele az azonos kiviteli méretű, egysebességű motor teljesítményének.
A pólusátkapcsolású háromfázisú váltakozó áramú hajtóműves motorokat például haladó hajtásokként használják. Kis pólusszámmal történő üzemeltetéskor nagy menetsebesség érhető el. A pozicionáláshoz átkapcsolnak a többpólusú, kis fordulatszámú tekercselésre. Ekkor a motor a tehetetlenség miatt megtartja a nagy fordulatszámát. A háromfázisú váltakozó áramú motor ebben a szakaszban generátorként működik, és lefékez. A mozgásenergia elektromos energiává alakul, és visszatáplálódik a hálózatba. Hátránya az átkapcsoláskori nagy nyomatéklökés, amely ugyanakkor megfelelő kapcsolási megoldásokkal csökkenthető.
Az alacsony költségű hajtásszabályozók jelenlegi fejlődése révén a pólusátkapcsolású motorok számos alkalmazásban kiválthatók technológiailag egysebességű, frekvenciaszabályzott motorokkal.
Az egyfázisú motor jó választás olyan alkalmazásokhoz, amelyeknél
Jellemzően a ventilátorokban, szivattyúkban és kompresszorokban alkalmazzák. Két alapvető konstrukciós különbséget kell megemlíteni:
Egyrészt a klasszikus háromfázisú váltakozó áramú aszinkronmotort csak a fázisra és a nullvezetőre csatlakoztatják. A harmadik csatlakozást fáziseltolás útján, kondenzátor segítségével állítják elő. Mivel a kondenzátor csak 90 fokos fáziseltolást tud előállítani, 120 fokosat már nem, ezt a fajta egyfázisú motort rendszerint csak az összehasonlítható háromfázisú váltakozó áramú motor teljesítményének kétharmadára méretezik.
Az egyfázisú motor építésének másik módja a tekercs illesztése. Háromfázisú tekercs helyett csak két fázist valósítanak meg, és ezeket is különbözőképpen, fő- és segédfázisként. A térben 90 fokkal eltolt tekercsekre kondenzátor segítségével időben 90 fokkal eltolt áramot kapcsolnak. Ebből eredően forgómező keletkezik. A fő- és segédtekercs egyenlőtlen áramviszonyai rendszerint az azonos kiviteli méretű háromfázisú váltakozó áramú motor teljesítményének csak kétharmadát teszik lehetővé. Tipikus egyfázisú üzemeltetésre szolgáló motorokként tartjuk számon a kondenzátoros motorokat, az árnyékolt pólusú motorokat, valamint az indítómotorokat, amelyek kondenzátor nélkül is boldogulnak.
Az SEW-EURODRIVE kínálatában mindkét típusú egyfázisú motor megtalálható – ezek a DRK.. motorok. Mindkettőt beépített üzemi kondenzátorral szállítjuk. Mivel a kondenzátor közvetlenül a csatlakozódobozban van elhelyezve, elkerülhetők a zavaró kontúrok (kompaktabb a motor). Üzemi kondenzátorral a névleges forgatónyomaték kb. 45–50 százaléka áll rendelkezésre az induláshoz.
A névleges forgatónyomaték 150%-áig terjedő, nagyobb indítási nyomatékkal működő alkalmazást használó ügyfelek számára az SEW-EURODRIVE a megfelelő kapacitási értékekkel rendelkező indítókondenzátorokat kínál, amelyek kaphatók a nagy választékot nyújtó kereskedőknél.
A nyomatékmotor a kalitkás forgórészű háromfázisú váltakozó áramú motorok különleges kivitele. Ezt úgy méretezik, hogy még 0 fordulatszámon is csak akkora áramfelvétele legyen, hogy ne hevítse túl magát. Ez például ajtónyitáskor, váltóállításnál vagy présszerszámoknál praktikus, amikor elér egy pozíciót, amelyet motorosan és elektromosan biztonságosan tartani kell.
Az úgynevezett ellenáramú féküzem szintén egy szokásos üzemmód: itt egy külső teher képes a forgórészt a forgómező forgásirányával szemben megforgatni. A forgómező „fékezi” a fordulatszámot, és generátoros energiát von el a rendszerből, amelyet visszatáplál a hálózatba – kvázi forgó fék és mechanikai fékezési munka nélkül.
Az SEW-EURODRIVE a DRM../DR2M.. motorokkal 12 pólusú nyomatékmotort kínál, amelyeket termikusan tartós állóhelyzeti névleges forgatónyomaték kifejtésére méreteztek. Az SEW-EURODRIVE nyomatékmotorok illeszkednek a különböző követelményekhez és sebességekhez, valamint üzemmódtól függően három névleges forgatónyomatékkal kaphatók.
Ha a villanymotorokat robbanásveszélyes környezetben használják (a 2014/34/EU (ATEX) irányelvnek megfelelően), a hajtásokon bizonyos óvintézkedéseket kell alkalmazni. Ehhez az SEW-EURODRIVE az alkalmazási területtől és régiótól függően különböző megoldásokat kínál robbanásvédett háromfázisú váltakozó áramú motorok formájában.
Az SEW-EURODRIVE az úgynevezett LSPM motorokat kínálja olyan alkalmazásokhoz, amelyeket közvetlenül a hálózatról üzemeltetnek, és emellett szinkron fordulatszámmal is rendelkezniük kell, vagy amelyeknél ez a tulajdonság egyszerű frekvenciaváltóval, jeladó nélkül valósul meg. Az LSPM a Line Start Permanent Magnet rövidítése. Az LSPM motor háromfázisú váltakozó áramú aszinkronmotor, amely forgórészében további állandó mágnesek találhatók. Aszinkronként indul, majd szinkronizálódik az üzemi frekvenciához, és ettől kezdve szinkronüzemben, a hálózati frekvenciával tökéletesen szinkronban működik. Olyan motortechnológia, amely új, rugalmas alkalmazási lehetőségeket nyit meg a hajtástechnikában, például a terhelések fordulatszámesés nélküli átvitelét.
Ezek a kompakt hibrid motorok üzem közben semmilyen rotorveszteséget nem okoznak, és magas hatásfokukkal tűnnek ki. Akár IE4 energiahatékonysági osztály is elérhető velük.
Azonos energiahatékonysági osztály mellett a DR..J motor kiviteli mérete LSPM technológiával két fokozattal csökken az azonos teljesítményű alapmotorhoz képest. Az azonos kiviteli méretű motorok viszont az aszinkronmotorokhoz képest kétszer magasabb energiahatékonysági osztályt érnek el.